Crazy in Love

Crazy in Love - zene

Bonusz, szerk kép:

Ami fontos nekem kihívás családi verz

Nos, hát csapat, tessék szépen összegyűlni, mert feladat van, kell egy kisebb interjút összedobnunk azoknak akik követnek minket.
Tehát a kérdés ami mindenkihez szól az Ami nekem fontos... téma.

Kezdjük az apró néppel, Hope?
Hope: -Mi... miért én?! -pillog... -hát oké. Ami nekem fontos az egy faág az otthonomból amit itt ültettem el és szépen hajt mióta itt vagyok.  Azt hiszem még nagyon fontos nekem az a kis vonat amit az első karácsonyomra kaptam. És persze a Sensei. És-és-és még nagyon sok minden... -motyog a végén.
Hani: -Oké, akkor én jövök! Én nagyon szeretem az összes rucit amit kapunk Risától, de persze nem ez a legfontosabb. A legnagyobb kedvencem az a kristálylabda amit Nutól kaptam. De szeretem még Hope rajzait amit kitehetünk a falra és azok a mesekönyvek amiket olvashatunk...

Akkor most következzék Risa:

Risa: Először is a legcsodásabb ajándékom egy Szerelmeslevél és egy nyaklánc volt az én hercegemtől. Viszont akad jó pár olyan holmim is amit inkább nem is sorolnék, rossz emlékek is fűznek hozzájuk, de az életem részei... A múltamé és a családomé...

Nuada: Az én kincsem Risa és a két kicsi lány. -mosolyog. -De azért a könyvtáram se kutya. -vigyorog... 

Lesszi: -Csak ránk kell nézni, hogy mi a legfontosabb.

Tapani: -Rám nézhet bárki, nem jönne rá...

L: -Na de mester... -bújik.

T: - Csak kimondom a frankót..

L: T____T
T: -Lehet, hogy van egy részem akinek elvetted az eszét, de már jóval előtted is megvolt a nem is kis lista ami fontos lehetne... csak aztán kidobtam a *****
L: -Kérem vissza az antiszoc énedet! -veti rá magát, hátha kibillen a személyisége.

Amy: -Nekem nincsenek fontos dolgaim... bár... talán a Sensei... és az egyszarvús hajpánt... na meg az a levendulás kosár... és akkor már ott van az az őzike és nyuszika is... de így már nem hagyhatom ki a sünit sem...
/Eközben a háttérben Lesszi: -Tapani*csók* Tapani *csók* mesterem *csók* mesterem!!!! /

És nektek gerlicéim?!
Riku: -Előbb a hölgyek. -mosolyog Odettere.

Odette: -Lássuk csak. Szeretem az itteni családom, akár mennyire zizzentek is némelyek. -kuncog. -A tárgyakat annyira nem őrzöm, inkább emlékeket. A hosszú levelezéseket és chateléseket Rikuval, mikor ismerkedni kezdtünk, találkozások emlékét és az összes boldog pillanatot. Az első csók... -szerelmesen néznek össze.
Riku: -Így van. Bár én nem vagyok ilyen költői, mint te kedves... Megőriztem egy tollat és azt a kimonót amiben életre keltett a család akinek a védőszelleme lettem. Talán ennyi.

És végül jöjjön a Sensei.
Sensei: -Én elviselem mind a kilenc szolgámat, köszönöm...
*Mindenki paff le a földre*

Mi is szeretünk Sensei... :D

Köszönjük a figyelmet! <3

Babacsalád kihívás - Yumi

Szép estét... A nevem Amaranth 6.0 embercyborg. Az én tisztem bemutatni nektek a mi kis lakóközösségünket...
Mivel nem vagyok ember, így nincsen családom, de ha lenne akkor a következő kép alakulna...

Ő Tapani az a lélek aki életre keltett. Nevezhetném apának, de néha elég gyerekes
vagy nevezhetném mesteremnek, deeee... mindegy, majd később kiderül.

Az ő neve Alexander, de mindenki csak Lessziként ismeri, kivéve én.
Legtöbbször az "idióta" jelzőt hallom rá apámtól.
Ha Tapani az apám, akkor ő valami férfi nemű anyaféle.
Néha egész gondoskodó, néha meg mesterként nyögi apám nevét.

Gondolom, így már értitek miért is nem nevezem Tapanit mesteremnek...

Van két törpe a csapatban, vér szerinti anyuka nélkül.
Bár, ha jobban megismertek minket érteni fogjátok, hogy a vérkötelék itt nem nagyon áll fent senki között, de ők még sincsenek apa és anya nélkül.
A hófehérke egy erdőszellem és a Hope rövidítés a neve.
A másik meg valami izé... Hófehérkét jobban csípem... csendesebb...

Akad egy normális párocska, már ha a normális alatt azt értjük, hogy egy ragadozó és egy prédaállat összejöhet és boldogan élhet amíg megnem...
A pasi Riku, irtó jó fej és nagyon laza. Imádja a két törpét.
A csaj meg... hát ő olyan, elképesztően éteri. Az a hosszú hajzuhatag, a szikrázó szemek és kedves, nagyon kedves, elképesztően kedves. Annyira, hogy az néha már-már irritáló.
Pláne, ha az ember borgja a zakkantakhoz van hozzászokva.

És íme, a csapat Alfája és Omegája. Bár a vöröske egy herceg, mégis ezüst haj az aki igazán összefogja a csapatot. Neki szinte mindenki beköltözésében benne volt a keze.
Kivéve a két törpe, az Nuada, sara...
A csajszi, egyébként Vasirisa, de csak Risának szólítják.
Igen, nálunk gyakoriak a becenevek...

Van még egy macskánk is, de nem tudtam el és lekapni a dögöt... túl nagyban tolja.
És az a hír járja, hogy nemsoká bővülünk majd egy újabb törpével...
Elvileg kiskölyök lesz, szóval valami más és valami új... de persze, ő is élő, így én még mindig páratlan vagyok ebben a bandában...


P.S.: Van egy titkos elzárt börtön, állítólag ott egy vámpír és egy vérleopárd leledzik... nem tudom, én még sosem láttam őket, de ha szeretnétek, majd kikutatom, hogy mi igaz és mi kacsa ebből az infóból...

Addig is, szeressétek a kütyüket is, ki tudja mikor kelnek életre ;) Amy voltam. :*